Valaki kérdezett engem az iboga nevű növényről. Nem tudtam túl sok dolgot válaszolni, mondom, valami afrikai sámános izé, ilyen növényi dolog. Nos sokkal bentebb most sem vagyok, utánanéztem azért a neten a dolognak. A Biktop oldalon találtam róla információt, remélem nem bánják, hogy átcsentem ide is. Érdekes módon hasonlóakat írnak erről a dologról, mint az ayahuascáról. Meg kell mondjam ennek ellenére nem késztetett a dolog nagy világmegváltásra, hiszen az ayahuasca sem veszélytelen, és olyan sok dolgot foglal magában...tegyük fel, hogy ez a szer ugyanolyan jó. Na de akkor mi van? Kezdjem előlről a kutatást, kísérletezést, néha magamat kockáztatva? Á, ahhoz már öreg vagyok, majd mások megteszik ezt, remélem legalább is.
Tabernanthe Iboga
(élet fája, keserű élet)
Kinézet:
Viaszos-zöld levelű, sárga virágú és világosnarancs gyümölcsöket termő bokor. Fás szárú, örökzöld cserje.
Előfordulás:
Gabonban, Kamerunban és Kongóban őshonos.
Termesztés:
Több év alatt nő csak meg megfelelő méretűre.
Fogyasztás:
Afrikában az Iboga nevű növény gyökerét nyers állapotban használják, és sokszor fél kilót is megesznek belőle. A drog a gyökérben és a kéregben található.
Íze keserű.
Hatóanyag:
ibogain, iboganin
Hatás:
Hallucinogén. Van, aki azt állítja, hogy tíz év pszichoanalízissel felér az a néhány óra, amíg hat az anyag. Látni a múlt összefüggéseit, míg leperegnek a fogyasztó előtt saját képei. Hasonlít a halálélményhez, amikor az ember előtt másodpercek alatt, időrendben jelennek meg élete eseményei. Az ibogén ezt négy-öt óra alatt végzi el; ezalatt megvizsgálható a saját élet konfliktusai, hol döntött helyesen az ember és hol nem.
A fogyasztó valószínűleg találkozik a bwiti-vel, azzal az entitással, amely beengedi őt a birodalmába. Találkozik még különböző lényekkel, esetleg meghalt rokonokkal, barátokkal, akik mind-mind hasznos információkkal látják el őt, a lényeg mégis az az újjászületés-élmény, amely során megtisztul korábbi problémáiktól és más emberként tér vissza.
Hányinger, az izmok koordinációjának hiánya. Növekszik a testhőmérséklet. Fokozza a mirigyek elválasztását.
Mellékhatás:
Megváltozik az alvási szokás (általában két órával kevesebb alvás), a személyiség, az élethez való viszony is más lesz.
Rendszeres fogyasztása pszichés zavarokat, túladagolása pedig halált okozhat.
Vallás:
Ezt a növényt a gaboni bwiti vallás (fekete keresztény vallás, csupán 300 éves) hívei régóta fogyasztják, hogy kapcsolatba lépjenek őseik szellemével. Ott az iboga cserjét "az élet fájának" nevezik, s a gyökeréből hosszadalmas beavatási szertartások alkalmával nagyobb mennyiséget (akár több kilót) is fogyasztanak. E ceremóniák, amelyeket egy, az ibogát jól ismerő személy (pap, sámán, varázsló) vezet, kisebb templomokban folynak. A szertartás nyugalmára két személy, egy "iboga-anya" és egy "iboga-apa" vigyáz, akik maguk is kipróbálták már az ibogát. A pap mondja meg, hogy a beavatandó személy a növény gyökeréből mennyit és mikor egyen. Időnként a csoportot egy patakhoz vezeti, ahol megitatja és megmosdatja őket (szimbolizálva a korábbi élet levedlését).
Mikor a ganga elkezdi a szertartást, csak egy kanállal ad a beavatandónak. Később egyszerű módja van az ellenőrzésnek, hogy a beavatás elég mély-e és elkezdődtek-e a múlt víziói: meghúzogatják az alany fülét, esetleg tűvel a körme alá szúrnak. Afrikában a szertartás miatt négy-öt napba is beletelik a visszatérés, és az utazás nagyon kimerítő.
A gyermekek a felnőtté válás küszöbén, amikor szeretnék megérteni és megoldani problémáikat, felkeresik a bwiti rituális vezetőt, a gangát, és kérnek tőle az Ibogából. Alapkövetelmény, hogy ők maguk folyamodnak érte.
Kisebb mennyiségben vadászok is fogyasztanak ibogát: hatása alatt órákon át mozdulatlanul, mégis teljes összpontosítással képesek a prédára várni. Utána még igen hosszú ideig ébren maradnak.
Az "ibogával való beszéd", az "ibogába való nézés" számos esetét leírta James William Fernandez antropológus a bwiti vallásról írott könyvében. (Bwiti: An Ethnography of the Religious Imagination in Africa)
Történelem:
Az ötvenes években a CIBA-Geigy svájci gyógyszeripari konszern kísérleteket folytatott a Tabernanthe Iboga kivonatával (vérnyomás). Híre ment, hogy a kísérleti alanyok közül az antidepresszánsnak gondolt iboga fogyasztása után többen spontán lemondtak valamely káros szenvedélyükről - a dohányzásról, az alkoholról vagy éppen a heroinról (egy adag bevétele megteremti a narkotikus kontrollt még akkor is, ha valaki 2 gr/nap fölötti heroinfüggésben van). 1-2 kezelés után teljesen megszűnnek az elvonási tünetek. A cégnél nem láttak benne kereskedelmi lehetőségeket, berekesztették a kutatást.
1973-ban Claudio Naranjo, chilei pszichoterapeuta és orvos beszámolt arról, hogy jótékony hatásokkal bír a pszichoterápiában.
Howard Lotsof New York-i filmes "felkarolta" az anyagot: létrehozott egy ma is működő szervezetet, amely súlyos heroin- és kokainfüggőségben élő személyek leszoktatását tűzte ki célul a mágikus iboga segítségével.
Az underground kultúrában nem igazán terjedt el. Nemcsak azért, mert nem egy party-drog (sőt, némely esetekben a party-drogokról szoktatja le a használót), hanem mert beszerzése elég körülményes, tekintve a hatásos adagot.
Tabernanthe Iboga inspirálta művészet:
